Jún. 18-án, csütörtökön a szenátus oktatásügyi bizottsága kvórum hiányában nem tudta megvitatni a tanügyi törvényt módosító törvényjavaslatot. A kormánykoalícióhoz tartozó egyik bizottsági tag külföldön, hivatalos kiküldetésben volt, az ellenzéki SZDRP és RNEP bizottsági tagjai /Gheorghe Dumitrascu és Costica Ciurtin/ pedig azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy nem érkezett meg a rektorok tanácsának álláspontja a tervezetről, elhagyták a termet és így bojkottálták az ülést. George Pruteanu szenátor, a bizottság elnöke és további öt szenátor - köztük Markó Béla és Lőrinczi Gyula - közleményben ítélte el az ellenzék szenátorainak eljárását. A törvényjavaslatot az Állandó Büró június 11-i határozata értelmében sürgősségi eljárással kellett volna hogy megvitassa a szenátus, ám nincs kizárva, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadják el a törvénymódosító tervezetet /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./
1997. június 27.
George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottságának elnöke jún. 27-én nyílt levélben kérte Emil Constantinescu államfőt: akadályozza meg, hogy a kormány rendeleti úton életbe léptesse az oktatási törvény módosítását. Szerinte a magyar nyelv használatát nem szabad sürgősebbnek tekinteni más problémáknál. Markó Bélát pedig azzal gyanúsította meg, hogy érdekbarátságot tart fenn a koalícióval. /Népszabadság, jún. 28./
1997. július 15.
Júl. 15-én véget ért a Szenátus két napra összehívott 3. rendkívüli ülésszaka. Az ülésen napirenden szerepelt a földtörvényt módosító törvénytervezet és a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet. A földtörvény vitáját a parlamenti küzdelem minden eszközét ? a vitáról való kivonulást is ? igénybe véve igyekeztek megakadályozni az ellenzéki pártok frakciói. Végül annyit értek el, hogy az érdemi vita befejeződését követő végszavazást kvórum hiányában őszire kellett halasztani. A tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet körül ugyancsak vihar kavarodott. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzéki frakciók nem hajlandók elfogadni legfőképpen a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásra vonatkozó tilalmakat eltörlő rendelkezéseket, és hogy e tekintetben csatlakozott hozzájuk a Szenátus tanügyi bizottságának parasztpárti elnöke, George Pruteanu szenátor is. Miután reménytelennek bizonyult az elfogadható konszenzus kialakítása a szakbizottságon belül, a bizottság jelentést készítő munkálatairól kivonultak előbb az RMDSZ-szenátorok, majd pedig a kormánykoalícióhoz tartozó több más szenátor is. Mivel az illetékes szakbizottság jelentése nem készült el, a házszabály értelmében a plénumban nem kerülhetett sor a jogszabály vitájára. Megtárgyalása így az őszi rendes ülésszakra maradt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 1071. sz./
1997. szeptember 2.
A parlamenti szünet utolsó hetében a Ciorbea-kabinet 31 sürgősségi rendeletet bocsátott ki, valamennyit a reform felgyorsítása jegyében. Az oktatási szakbizottság elnöke, a parasztpárti George Pruteanu szept. 2-i rádiónyilatkozatában újra elmondta: a kisebbségi iskolákban a földrajzot és a történelmet továbbra is román nyelven kellene oktatni. /Cseke Gábor: Bukaresti parlamenti csaták. = Magyar Nemzet, szept. 3./
1997. szeptember 3.
Megkezdődött a szenátus oktatási bizottságában az oktatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet vitája. Fellángoltak a politikai indulatok, George Pruteanu bizottsági elnök titkos szavazást szorgalmazott. Szept. 3-án tárgyalta a bizottság a 8. cikkelyt, amely rögzíti az anyanyelvi oktatáshoz való jogot. A többórás vita a rossz emlékű Har-Kov jelentés hangulatát idézte. Markó Bélának szinte minden hozzászólás után cáfolni kellett: Costica Ciurtin /RNEP/ hazugságait és csúsztatásait, Gheorghe Dumitrascu szélsőséges, ellenséges megnyilatkozásait, Todea szenátor /Nagy-Románia Pártja/ ostobaságait. Hét év után újra azt kellett végighallgatni, hogy a hazai magyarságot senki sem akadályozza meg abban, hogy az utcán magyarul beszéljen, de arról szó sem lehet, hogy egyetemi szinten anyanyelvi képzést garantáljon a román jog. Nyílt, soviniszta megnyilatkozások hangzottak el. Végül a cikkelyt az iskolai dokumentumokra vonatkozó rész kivételével elfogadható formában szavazták meg. Pruteanu elnök azonban az újságíróknak megsúgta: semmi vész, hiszen a cikkelyben benne van: a jelen törvény feltételei között, tehát még a jog megnyirbálható. /Béres Katalin: Összedugta fejét az oktatási bigottság. = Brassói Lapok, szept. 5./
1997. szeptember 23.
A tanügyi törvényt módosító kormányrendelet szept. 23-i szenátusi oktatási szakbizottsági vitáján George Pruteanu bizottsági elnök ismét szavazásra bocsátotta a történelem és földrajz oktatására vonatkozó cikkelyt, amelyet a múlt héten megfelelő formában fogadott el a bizottság, újraszavaztatta. Miután a szavazás nyomán a bizottság ismét megfelelő formában fogadta el a cikkelyt, Pruteanu szenátor minden ügyrendi eljárást felrúgva még egyszer szavaztatott a cikkelyről, és mivel akkor már nem volt koalíciós többség a bizottságban, harmadik próbálkozásra "sikerült" töröltetnie a kormányrendelet megfelelő szövegét. Ezen az újabb szavazáson úgy döntöttek, hogy Románia történelmét és földrajzát újból románul kell tanulniuk a kisebbségi iskolák tanulóinak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, hogy ez az eljárásmód megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSZ tiltakozásképpen kivonul. Dumitrascu elszólta magát: éppen erre várnak. Az RMDSZ bizottsági tagjainak távozása után megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak román nyelvű lehet. A felsőoktatás területén újabb korlátozásokat szavaztak meg Pruteanu javaslatára: csak csoportokat, részlegeket lehet létesíteni a kisebbségek nyelvén, karokat és önálló kisebbségi felsőfokú intézeteket, egyetemeket nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25., Béres Katalin: Dumitrascu javaslata. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./ Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az RMDSZ ilyen körülmények között nem látja lehetségesnek az oktatási bizottságban való munkát, és úgy értékelte, hogy veszélybe került a koalíciós együttműködés, sőt, az RMDSZ-nek a koalícióban való részvétele is. A mai koalíciós egyeztető ülésen nyilvánvalóan meg kell tárgyalni ezt a kérdést is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./
1997. szeptember 25.
A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./
1997. október 3.
Ambrus Attila szerint az előző kongresszuson az ellenállás stratégiáját dolgozták ki, most viszont, az RMDSZ. V. kongresszusán a melléállás stratégiáját kellene kidolgozni. A cikkíró idézi George Pruteanu okt. 1-jei kijelentését, amely a fasizmus egyik alapgondolatának megismétlése a romániai magyarság nyelvhasználatának korlátozására: "Ha már nem tudjuk megoldani a román lakosság társadalmi gondjait, legalább a lelkükhöz férkőzzünk, úgy döntsünk a tanügyi törvénytervezet módosításakor, hogy a lakosság elégedett legyen a Kereszténydemokrata Parasztpárttal, védjük meg a román nyelvet minden áron és a végsőkig." /Ambrus Attila: Markó és a hatalomvállalás Tőkései. /Brassói Lapok (Brassó), okt. 3./
1997. október 8.
A szenátus tanügyi bizottságának okt. 8-i ülésén George Pruteanu parasztpárti bizottsági elnök szavazást kért a tanügyi törvényt módosító 36/1997. számú sürgősségi kormányrendeletről, anélkül, hogy bevárta volna a felső szintű KDNPP-RMDSZ vegyes bizottság ide vonatkozó, véglegesítő döntéseit. A szakbizottsági jelentés ebben a változatában a sürgősségi kormányrendeletnek a nemzetiségi anyanyelvi oktatással kapcsolatos 8 tételre kiterjedő módosításai közül csupán háromnak az elfogadását javasolja. Verestóy Attila ugyanakkor a szenátus állandó bizottságában kérte, hogy mindaddig ne terjesszék elő a jelentést, amíg a vitás kérdéseket nem tisztázzák. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1028. sz./
1997. október 14.
Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt vegyes bizottsága okt. 14-én ülésezett, az RMDSZ bizottságát Verestóy Attila szenátor, frakcióvezető, a KNDPP delegációját Ioan Muresan vezette. A vegyes bizottság elhatárolta magát attól a szenátusi bizottsági jelentéstől, amelyet az oktatási törvény módosításáról George Pruteanu parasztpárti szenátor és George Dumitrascu szenátor tett le a szenátus elé. A vegyes bizottság nem fogadta el szenátusi oktatási szakbizottság jelentését, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy az általa kidolgozott ajánlás legyen kötelező érvényű a koalíció parlamenti tagjaira is. A vegyes bizottság egy hét múlva ülésezik újra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./
1997. október 14.
Okt. 14-én a képviselőház épületében tartották az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ vegyes bizottságának egyeztető megbeszélését a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kapcsán kialakult nézetkülönbségek rendezéséről. Az RMDSZ küldöttségét Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, a KDNPP delegációját Ioan Muresan képviselő, a parasztpárt vezetőtanácsának tagja vezette. Az első kérdés, amit meg kellett vitatni, az volt, hogy a koalíciós egyezség ellenére, a Szenátus szakbizottsága George Pruteanu és Gheorghe Dumitrascu szenátorok aláírásával hivatalosan letett egy olyan jelentést, amely lényegesen módosítja a sürgősségi kormányrendeletet, és annak kisebbségi oktatásra vonatkozó rendelkezéseiben gyakorlatilag visszaállítja a Vacaroiu-kormány diszkriminatív, jogsértő intézkedéseit. A vegyes bizottság megállapodott abban, hogy nem tekinti elfogadottnak a szenátusi szakbizottsági jelentést, és ragaszkodik ahhoz a koalíciós döntéshez, hogy a vegyes bizottság által kidolgozott ajánlás – amennyiben azt a koalíció csúcsvezetése elfogadja – kötelező érvényű lesz a kormánykoalíció parlamenti tagjai számára. A vegyes bizottság kérte a szakbizottsági ülések jegyzőkönyvének a kiadását, továbbá az oktatásügyi minisztériumtól egy átfogó és részletes jelentést a nemzetiségi oktatásról és annak változásairól az elmúlt évtizedekben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 15., 1033. sz./
1997. október 16.
Okt. 16-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke helyzetértékelést adott az RMDSZ V. kongresszusa óta eltelt két hét jelentősebb eseményeiről, a törvényhozás előtt álló tervezetek helyzetéről, és kifejtette az RMDSZ álláspontját a forradalmárokat megillető jogokat és juttatásokat szabályozó 42. sz. törvény módosítása, valamint a szekusdossziék átvilágítására vonatkozó törvénykezdeményezés kérdésében. A szövetség elnöke ugyanakkor utalt a tanügyi törvénnyel kapcsolatos nézetkülönbségeket rendezni hivatott RMDSZ-KDNPP vegyes bizottság okt. 14-i ülésére, és hangsúlyozta, hogy a vegyes bizottság munkájával szöges ellentétben áll az, ahogyan a KDNPP szenátora, George Pruteanu a koalíciós egyezséget megszegve a szenátus Állandó Bizottságához továbbította a szenátusi szakbizottságnak a fő ellenzéki párt által megfogalmazott és személyesen őáltala is aláírt jelentését. A vegyes bizottság ajánlást fog kidolgozni a koalíciós egyeztető tanács számára, hogy megoldódjék a - mint fogalmazott: - nem procedurális, hanem politikai kérdés. - Újságírói kérdésre, amely az RMDSZ álláspontját firtatta az SZDRP-delegáció Kovászna és Hargita megyébe készülő ellenőrző kiszállásával kapcsolatban, Markó Béla határozottan kijelentette, az RMDSZ nem tudja elfogadni ezt a teljesen jogszerűtlen és sértő gyakorlatot, miszerint a magyar nemzetiségű állampolgárokat, iskolásokat és tanerőket, de iskolákat és más intézményeket is, mindenféle vizsgálatoknak, állandó ellenőrzésnek és ankétoknak próbálják alávetni. Sem Pruteanu szenátornak, sem az SZDRP parlamenti képviselőinek nincs joguk semmilyen ellenőrzést tartani nemcsak Kovászna és Hargita megyében, de sehol az országban, a parlament belső házszabálya ugyanis szigorúan előírja a két ház állandó bizottságai által létrehozott különbizottságok, vizsgálóbizottságok hatáskörét, feladatait. Verestóy Attila és Asztalos Ferenc pedig a házszabályból vett idézetekkel érvelve cáfolta a Kovászna és Hargita megyében járt, illetve oda készülő ellenőrző csoport eljárásának jogosságát. Markó Béla és Verestóy Attila elmondották, hogy az RMDSZ igenis érdekelt az ország gazdasági gondjainak megoldásában, a reform végrehajtásában, van is rá stratégiája - ha nem is tüntet vele a koalíción belül -, és utaltak Birtalan Ákos turisztikai miniszter alapos jelentésére a turisztikai létesítmények privatizációjáról, a különböző fontos területeken - területrendezés, egészségügy, mezőgazdaság, környezetvédelem, munka- és szociális védelem -eredményesen dolgozó államtitkáraink munkájára, fontos kezdeményezéseire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 1134. sz./
1997. október 16.
Váratlanul Csíkszeredába utazott George Pruteanu szenátor, okt. 15-én felkereste a Márton Áron Gimnáziumot és benyitott az egyik osztályba. Meglepetten tapasztalta, hogy a tanulók milyen kifogástalanul beszélnek románul. Pruteanu elbeszélgetett az iskola tanáraival, akik bíznak benne, hogy a hallottak alapján a szenátor módosítani fogja a magyar oktatást ellenző álláspontját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1997. október 20.
A szenátus okt. 20-i ülésén a liberális frakció nyilvános felkérésére a tanügyi bizottság parasztpárti elnöke, George Pruteanu beszámolt a Kovászna és Hargita megyei kiszállása során szerzett tapasztalatairól. Kifogásolta, hogy a Hargita megyei főtanfelügyelő bizalmatlanul fogadta, és hogy Asztalos Ferenc képviselő helytelenítette, hogy sajtóértekezletet tartott a prefektúrán. Elismerte, hogy egyes magyar tannyelvű iskolákban magas szinten és hatékonyan folyik a román nyelv oktatása, de szóvá tette, hogy találkozott olyan tanulókkal is, akikkel nem tudta megértetni magát, sőt, tudomására jutott, hogy egyes iskolákban már 1990 óta magyarul oktatják a történelmet és földrajzot, és helyenként éppenséggel Magyarország történelmét tanítják. Miután azt is elújságolta, hogy a helybeli román tanárok helyzete bizonytalan, és sokan "becsomagolt bőröndökkel" várják a fejleményeket, a felmerülő problémákat a lehető legsúlyosabbnak ítélte. Az RMDSZ-frakció elnöke, Verestóy Attila szenátor válaszában kifejtette, hogy Pruteanu szenátor nagyjából ugyanazokat a vádakat hangoztatja, amelyeket már hét éve hallunk bizonyos politikusoktól. Leszögezte, hogy a statisztikai adatok nem támasztják alá ezeket az állításokat, a románság létszáma ugyanis az utóbbi években egyáltalán nem csökkent a szóban forgó két megyében, és Hargita megyében például a 15%-ot kitevő román lakosságból kerül ki a vezető tisztségviselők 30%-a. A tényleges igazság az, hogy senkinek sem kell csomagolnia e két megyében. Sértőnek, egy egész vidéket méltatlanul megbélyegzőnek nevezte Pruteanu szenátor minősítését és felszínes benyomásokon alapuló észrevételeit. Felszólalásában Hajdu Gábor Hargita megyei szenátor elmondotta, hogy George Pruteanu kiszállása során szemlátomást egy előre megfogalmazott véleményhez keresett mindenáron igazolást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 22., 1138. sz./
1997. november 3.
A román ellenzéki pártok nov. 3-án - ismét George Pruteanu szenátor támogatásával - újra napirendre akarták tűzni a szenátusban az oktatási törvényt módosító kormányrendelet megvitatását. A kormánytöbbség azonban leszavazta ezt az indítványt, így érvényesült az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ megállapodása, hogy addig nem kerül sor a vitára, amíg a két párt vegyes bizottsága meg nem állapodik. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
1997. november 4.
Az RMDSZ Kézdiszéki Területi Szervezetének Operatív Tanácsa a felerősödő magyarellenesség, George Pruteanu szenátor és Adrian Nastase képviselő Kovászna és Hargita megyei látogatásáról fejtette ki véleményét: a látogatás a romániai magyarság és a kormánykoalíció ellen irányult. Határozottan támogatják az RMDSZ azon célkitűzését, hogy minden tantárgyat magyarul oktassanak, a román nyelv megtanulására pedig külön tantervez készítsenek. /Az iskolát vették célba. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./
1997. november 13.
George Pruteanu szenátor törvényjavaslatot jegyeztetett be a parlamentben a román nyelv védelméről. A javaslat hasonló a szlovák és az ukrán nyelvtörvényhez, melynek értelmében minden közhasznú, idegen nyelvű közlést kötelezően el kell látni román nyelvű ismertetéssel mind az írott, mind a beszélt propagandában. A rendelet megszegőit pénzbüntetéssel sújtanák. A nyelvőrséggel a polgármesteri hivatalokat ruházná fel Pruteanu tervezete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
1997. november 18.
George Pruteanu parasztpárti szenátor, aki hónapok óta hadakozik a kisebbségekre nézve hátrányos román tanügyi törvényt demokratikus irányban megváltoztató sürgősségi kormányrendelet parlamenti elvetéséért, s aki még a rendelet megjelenése előtt felkérte Románia elnökét: akadályozza meg a sürgősségi kormányhatározatot, most újabb nyílt levélben fordult Emil Constantinescu államfőhöz. Újabb levelében arra szólítja fel Constantinescu elnököt, hogy a vitatott jogszabály parlamenti vitája előtt ne tegyen eleget az RMDSZ közvetítési felkérésének. Pruteanu az államfő feltételes meggyanúsításától sem riadt vissza, amikor azt állította, hogy ha az elnök a parlamenti vita előtt vállalkozna közvetítésre, azzal a törvényhozás utasítgatására vállalkozna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./
1997. november 24.
Véget ért a szenátusban a tanügyi törvényt módosító 36/1997 sz. sürgősségi kormányrendelet általános vitája, majd megkezdődött a szakaszonkénti vita is. Az általános vitában az RMDSZ- frakció nevében Frunda György, Markó Béla és Verestóy Attila szólaltak fel. Frunda szenátor történelmi adatokkal érvelt annak bizonyítására, hogy a kisebbségek anyanyelvén folyó oktatásnak régi hagyományai vannak Romániában. Markó Béla és Verestóy Attila George Pruteanu parasztpárti szenátor minősíthetetlen hangú nacionalista támadásait, durva RMDSZ-ellenes kirohanásait utasította vissza, amelyekért a parasztpárti szenátort felszólalása közben az ülésvezető elnök /Petre Roman házelnök/ többször is félbeszakította. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 25., 1162. sz./
1997. november 24.
A Curentul nov. 24-i száma interjút közölt George Pruteanu KDNPP-s szenátorral a tanügyi törvénnyel és a román nyelv védelmével kapcsolatos kezdeményezései kapcsán. Pruteanu nem tartja magát sem nacionalistának, sem idegengyűlölőnek, de elismeri, hogy a román nyelv védelméről szóló törvénytervezete nem csupán nyelvészeti, hanem politikai indíttatású is. A tanügyi törvénnyel kapcsolatos álláspontja abból is fakad, hogy székelyföldi látogatása alkalmával bizonyos rosszindulattal is találkozott, egyes "irredenta hajlamú tanárok" magyarosított történelmet és földrajzot tanítanak, és annak érdekében, hogy a tanulási folyamatot a minisztérium ellenőrizni tudja, ezen tantárgyakat románul kell tanítani. A sürgősségi kormányrendelet megszavazásával kapcsolatban Pruteanu azt a veszélyt látja, hogy cserében azért az RMDSZ általi engedményért, hogy a két tantárgyat románul tanítsák, a magyarság megkaphatná magyar nyelvű egyetemek létrehozásának jogát. Ami szerinte "ugyanannyira rossz", mivel ez a román oktatás föderalizálásához vezetne. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 24., 225. sz./
1997. november 25.
A szenátusban nov. 25-én éles szópárbajok jellemezték az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet vitáját. Petre Roman elmondta, hogy nem azzal foglalkoznak, amivel kellene, a tanügy összeomlóban van, az iskolák helyzete siralmas. Frunda György bemutatta, hogy milyen volt a román nyelvű oktatás a történelmi Magyarországon. George Pruteanu, az oktatási bizottság parasztpárti elnöke nagy beszédet tartott, kifejtve, hogy neki kék-sárga-piros vér folyik az ereiben, majd az RMDSZ szenátorait vette sorra, mindegyiküket jellemezte, egyértelműen kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket, ugyanakkor dicsérte az ellenzék olyan szélsőségesen nacionalista szónokait, mint Dumitrascu szenátor, vagy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke.Pruteanu "a román politikai osztály vizsgájaként" állította be azt, hogy az általa sürgetett intézkedéseket elfogadja-e a szenátus. Pruteanu kirohant a magyar egyetem vagy főiskola gondolata ellen. "Hát hol élünk?" - kérdezte. Pruteanu szenátor hevesen ostorozta Laurentiu Ulici-ot, a Romániai Írók Szövetségének elnökét is, aki a múlt héten a vitában vele szemben állást foglalt a román történelem és a földrajz anyanyelvű oktatása mellett. Ulici a válasz jogán kifejtette: jelenleg az ukrajnai románok nemzetiségi iskoláikban románul tanulhatják az összes tárgyat és önálló egyetemük van, de Pruteanuval egyidőben Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani román iskolákban is. Pruteanu titkos szavazást sürgetett, abban a meggyőződésben, hogy annak oltalma alatt a koalíciós pártok képviselői is csatlakoznak álláspontjához. A testület azonban a titkos szavazás mellett foglalt állást. A sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitájában több, viszonylag kisebb fontosságú kérdésben máris a szélsőséges álláspont kerekedett felül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ A szenátus kötelezővé tette a 8. osztály elvégzésekor a záróvizsgánál a román nyelv és irodalom és a matematika mellett a Románia földrajzából vagy történelméből való vizsgát (erre várhatólag románul kerül majd sor), és elvetették Ulici szenátor, írószövetségi elnök ama – egyébként Pruteanu által is elfogadott – indítványát, amely egyenlő helyzetet teremtett volna a román és a kisebbségi iskolák tanulóinak vizsgaszámát illetően. /MTI/
1997. november 26.
Markó Béla elnökletével a szövetség bukaresti székházában tartották az RMDSZ-vezetés és a kormányzati tisztségviselők szokásos heti tanácskozását. Markó Béla szövetségi elnök a rövid helyzetelemzést tartott, amelyben külön szólt a kormányátalakításra vonatkozó koalíciós tárgyalások menetéről, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szenátusi vitájáról, az eddig letárgyalt és titkos szavazással megszavazott cikkelyekről, valamint George Pruteanu parasztpárti szenátor nacionalista érzelmeket felszító, az ellenzék által nagy tetszéssel fogadott magyarság- és RMDSZ-ellenes, demagóg szóáradatáról. Ezt követően a kormányzati tisztségviselők beszámoltak munkájukról, és a tevékenységük során felmerült aktuális kérdésekről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 26., 1163. sz./
1997. november 26.
A Mediafax hírügynökség politikai elemzőkre hivatkozva úgy véli, a titkos szavazás során a szenátorok elvethetnek néhány, a kisebbségek nyelvén való oktatásról szóló rendelkezést. A lapok George Pruteanu KDNPP-s szenátor felszólalását emelik ki, mely élesen támadta az RMDSZ szenátorait, "kétségbe vonta Románia iránti hűségüket, hazugsággal és manipulációval vádolta őket". Pruteanu, aki a kormányrendelet elfogadását a "román politikai osztály vizsgájának" tekintette, "hadat üzent az önálló magyar egyetemnek", arra figyelmeztetve, hogy ha elfogadják ezt a rendelkezést, akkor Katona Ádám kizárólagosan magyar hentesüzleteket, borbélyüzleteket, törvényszékeket "és még ki tudja mit" fog kérni. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint a titkos szavazás azt is jelentheti, hogy "a kormánypártok még azt az ígéretüket sem tartják be, amelynek értelmében csak a földrajz és a történelem oktatási nyelvére vonatkozó passzust óhajtják módosítani, a többi szakasz pedig érintetlenül marad". /Veszélyben az önálló magyar egyetemhez való jogunk is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
1997. november 27.
Frunda György a szenátus nov. 25-i, sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos vitáján elmondott beszéde nagyon hasznos volt. Frunda György ismertette a Monarchia idejebeli román oktatás helyzetét, bemutatva konkrét adatokat: 1913-ban már több mint 2000 román iskola működött, a korabeli tanügyi törvény 11. cikkelye pedig előírta az anyanyelvű oktatást. Kifejtette, meggyőződése, hogy a tisztelt szenátorok közül sokan most hallottak először ilyesmit, s a szélsőséges román nacionalista propaganda rágalomáradata után, amely oly szép muzsika volt füleiknek, kissé megdöbbentek, esetleg lelkiismeret-furdalásuk van. Hangsúlyozta: csupán azt kívánjuk, hogy gyermekeink egyenlőek legyenek a román gyermekekkel, hogy a nemzeti kisebbségek tanulói ugyanolyan tanulási esélyekkel rendelkezzenek, mint a román többség. A lap ugyanakkor tájékoztat, hogy George Pruteanu szélsőséges nacionalista elemeket nem nélkülöző beszédét követően Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke visszautasította a szenátus oktatási bizottsága elnökének "aberrációit". Markó elmondta, kár, hogy "a professzor úr lerombol mindent, amit a koalícióban együtt építettek". Az RMDSZ-elnök megemlítette az ukrajnai románok helyzetét is. Elmondta, ők jelenleg még iskoláikban mindent román nyelven tanulnak, a földrajzot és a történelmet is. "De az ukrán többség lesi, várja a romániai törvényhozás lépéseit, hogy amit a romániai oktatási szabályok megvonnak az itt élő nemzetiségektől, azonnal megvonhassák ők is az Ukrajnában élő románoktól" – mondotta Markó. Kifejtette, akik most önkezűleg visszahozzák a tanügyi törvénybe a nemzetiségi oktatással szembeni gátakat, korlátozásokat, megkülönböztetéseket, önkezűleg sújtják román testvéreiket. "Hát micsoda hazafiság, micsoda nemzetszeretet ez?" – tette hozzá az RMDSZ-politikus. Az ügyrendi felszólalások alkalmával Frunda György tiltakozott amiatt, hogy Pruteanu az Európai Közösség dokumentumait "deformáltan" idézte. Mint kiderült, Pruteanu nem a Románia által is aláírt és bevezetett európai megállapodásokat, hanem holmi gyűlésszövegeket lobogtatott a tisztelt ház előtt. A lap tájékoztat, hogy a szakaszonkénti vita a szakbizottsági módosításokat szentesítette. Amennyiben a szenátus elfogadja a bizottság javaslatait, akkor azt csak egyetlen módon lehet kivédeni, ha valamelyik szenátor a szakbizottság módosítási javaslatának a törlését kéri. Egy ilyen javaslatnak szavazáskor elsőbbsége van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1997. december 1.
Doina Cornea, az ismert román emberi jogi harcos George Pruteanu parasztpárti szenátorhoz intézett nyílt levélben cáfolta, hogy a román közvélemény nyomást gyakorolna a törvényhozásra Románia történelmének és földrajzának kisebbségi iskolában használt tanítási nyelvével kapcsolatban. Cornea asszony emlékeztette a szenátort, hogy az alapszerződésben "szerepel egy, a román fél által elfogadott ajánlás is az anyanyelvű oktatásra vonatkozólag. Márpedig a szerződés, valamint a választásokat megelőző ígéretek és a koalíción belüli kormányzati megállapodások be nem tartása megkérdőjelezi a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, valamint megválasztott parlamenti képviselőinek hitelét". A levélíró Pruteanunak szegezte a kérdést: "Az országnak nincs fontosabb megoldásra váró problémája, mint az, hogy a magyarok románul vagy magyarul tanulják-e a történelmet és a földrajzot?" Doina Cornea levelében hangsúlyozta: "nemzetközi téren súlyos politikai következményei" lesznek annak, ha a szenátor megátalkodott álláspontja kerekedne felül. "De negatív következményei lesznek az országhatárokon kívül élő románok, különösen az ukrajnai románok gyermekei esetében alkalmazott oktatási rendszerre is. Végezetül Doina Cornea nyomatékosan hangsúlyozta: a sürgősségi kormányrendelet szellemét tiszteletben kell tartani, mert - mint írja - "ha elvárjuk a magyaroktól, hogy lojálisak legyenek irántunk, akkor nekünk, románoknak is minimális lojalitást kell tanúsítanunk irántuk. Ez szolgálja Romániát és annak a helynek a kiérdemlését, amelyre törekszik. /Szabadság (Kolozsvár), dec.1./
1997. december 4.
Andrei Marga, a kijelölt új román oktatási miniszter a román parlament illetékes bizottságai előtt dec. 3-án lezajlott meghallgatásán kijelentette: egy romániai /magyar/ egyetem létrehozása "etnikai alapon" "nem felel meg a jelenlegi európai koncepciónak, amelyet érvényesíteni kívánunk". Markó Béla, az RMDSZ elnöke vitatta ezt a nézetet. A miniszter másfelől, a történelem és a földrajz kisebbségiek számára is kötelező román nyelvű oktatása mellett kardoskodó George Pruteanu szenátor kérdésére felelve kijelentette, szerinte ez "nem lenne hátrányos a magyar diákok számára". Marga kijelentette:"a jelenlegi kormány segítségével egy multikulturális egyetem mellett foglaltunk állást, ahol román, magyar és német nyelven folyik az oktatás". Ennek működésével a magyarok által felvetett problémák megoldódnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki tagja a szenátus oktatási bizottságának, rámutatott, hogy a kijelölt miniszter véleményével ellentétben egy más oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény létesítése nem jelent etnikai kritériumú elkülönítést. Mint hangsúlyozta, amennyiben egy közösség ilyen igényt támaszt, nem lehet tőle megtagadni ezt a jogot. Mint ismeretes, George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottsága bejelentette: el kívánja érni, hogy az oktatási sürgősségi kormányrendelet szövegéből töröljék az önálló kisebbségi egyetem, sőt az önálló egyetemi kar és szak létesítésére vonatkozó jogot is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 5.
Halász Anna egy nemrégi tévéműsorból kiindulva elemezte a tanügyi törvény körüli és George Pruteanu álláspontja miatt kialakult helyzetet. A műsor résztvevői Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Pruteanu KDNPP szenátor voltak. Halász Anna úgy vélte, Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke hiába nehezményezi, hogy a kormányba való belépéskor az RMDSZ Operatív Tanácsa nem foglalta pontokba az RMDSZ elvárásait, mivel ezeket a koalíciós partnerek úgysem tartották volna be. Szerinte "a játék arra megy ki", hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból, de véleménye szerint a román nyelven tanítandó földrajz és történelem tantárgyakért kár volna feladni "az anyanyelvű szakoktatást és a magyar egyetem törvénybeiktatását". A cikk szerzője méltatja a tanügyi törvény és a Har-Kov-indítvány kapcsán megszólaló olyan "józan" hangokat, mint amilyenek Laurentiu Ulici Románia Alternatívája Párti szenátor, Radu Berceanu Demokrata Párti képviselő és Rasvan Popescu, az RTV műsorvezetője, akik hatására, szerinte, a "közéleti méreg veszíti az erejét". /Halász Anna: A csapból folyó Pruteanu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1997. december 11.
George Pruteanu szenátor saját pártjának és az államfőnek az álláspontjával is szembeszállva dec. 11-én újabb kezdeményezéssel állt elő az "etnikai kritériumok alapján létrehozott" (értsd: magyar) egyetem elleni küzdelmében. A szenátus oktatási bizottságának parasztpárti elnöke a Rompreshez eljuttatott nyilatkozatában népszavazás kiírását követeli a kérdésben, mert szerinte a megoldás nem lehet "a szenátorok morális nyomás alá helyezése" (saját pártjuk vezetése és az államfő részéről). A szenátor ismét kifejtette apokaliptikus aggodalmait, miszerint az önálló magyar egyetem "föderalizálná és kétfejűvé tenné" a romániai oktatást. Pruteanu most, ugyanebben a nyilatkozatában konkrét eset említése nélkül - de félreérthetetlenül - "egész egyszerűen náci jellegűnek" minősítette "az ország egyes övezeteinek helyi hatóságai által tanúsított szégyentelen mentalitást". /MTI/
1997. december 12.
Az új román közoktatási miniszter a "multikulturális" - azaz többnyelvű - egyetemi oktatás mellett tette le a garast, a román egyetemi rektorok pedig tiltakozó nyilatkozatban foglaltak állást egy önálló magyar egyetem létesítésének ígéretével szemben. Ugyanakkor egy dec. 12-i, hivatalosan meg nem erősített lapértesülés szerint a Parasztpárt leváltja a szenátus oktatási bizottságának éléről George Pruteanu szenátort, aki nyílt hadjáratot folytatott az ország politikai vezetése által a koalíció keretében a magyarság képviselőinek az oktatásra vonatkozólag tett vállalások teljesítése ellen, és elérte az önálló kisebbségi anyanyelvű egyetem lehetőségének kiiktatását a törvényhozási folyamat jelenlegi szakaszában. - Andrei Marga közoktatási miniszter dec. 11-én kiadott nyilatkozatában ugyan nyíltan nem mondja azt, hogy ellenzi az önálló magyar egyetemet, de leszögezi, hogy olyan oktatási intézmények híve, amelyek lehetővé teszik a különböző etnikumokhoz tartozó fiatalok számára a találkozást és a kommunikációt és nem választják őket szét etnikai alapon. Véleménye szerint "a legmegfelelőbb megoldást a multikulturális egyetemek jelentik". Marga, aki megőrizte rektori tisztségét a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem élén, amelynek szétválasztását ő is, Constantinescu elnök is ellenzi. Ezen az egyetemen tanulnak a legnagyobb létszámban - több mint kétezren - Romániában magyar nemzetiségű diákok magyar nyelven, de önálló kart eddig nem hozhattak létre, ezt ellenzi a multikulturális egyetem szenátusának román többsége. A miniszter hozzáfűzi: "Mint a román kormány tagja, a kormány által elhatározott megoldásokat valósítom meg" - ami arra is utalhat, hogy amennyiben mégis önálló magyar egyetem mellett döntene a kormány, aminek törvényes lehetőségét az államfő, mint dec. 10-i nyilatkozatában leszögezte, mindenképpen fenn akarja tartani, végrehajtja az utasítást. Marga szerint a kisebbségi oktatás problémáit akkor lehet tartósan megoldani, "ha a reform keretében és nem azon kívül közelítik meg őket", a felek tárgyalásai révén és nem "kilépve a tárgyalásokból" (ami viszont az RMDSZ szenátorainak kivonulására és a kormányban való politikai részvételének felfüggesztésére is utalhat). /MTI/
1997. december 14.
George Pruteanu, a bukaresti törvényhozás szenátora dec. 14-i tévényilatkozatában fenyegetőzéssel válaszolt az RMDSZ belső parlamentjének is nevezett Szövetségi Képviselők Tanácsa kolozsvári ülésén elhangzott bírálatokra, és arra a törekvésre, hogy a szenátus oktatási szakbizottságának elnöki tisztségéről őt leváltsák. A parasztpárti szenátor "óriási botrányt" helyezett kilátásba, arra az esetre, ha pártja az ő leváltásával büntetné meg az oktatási törvény szenátusi módosításában játszott szerepét. (MTI)
